Miután ma reggel videókonferencián keresztül egyeztetést folytatott Orbán Viktor kormányfővel, hétfőn este nyilvánosságra hozta a most csütörtöki EU-csúcsra szóló meghívó levelét Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Minden tagállam, így tehát Magyarország, is támogatta azt, hogy 2 milliárd euróval megnövelje az EU az Európai Békekeret (EPF) összegét, amelyből többek között az Ukrajnának szánt fegyvervásárlásokat is finanszírozza a közösség – jelentette be a mai külügyminiszteri tanácsülés után Josep Borrell uniós külügyi főképviselő. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszer a magyar kormány támogatásához egy fontos feltételt is bemondott a sajtótájékoztatóján amellett, hogy elárulta: 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét az Oroszország elleni kilencedik szankciós körben, miután a magyar kormány több orosz politikai vezetőt is lehúzatott a listáról.
Percekkel ezelőtt tette közzé a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy melyek lesznek a napirendi pontok, illetve milyen sorrendben következnek egymás után a ma este 6-kor kezdődő uniós tagállami nagyköveti ülésen.
Ma este 6-kor kerül sor egy kulcsfontosságú uniós tagállami nagyköveti ülésre Brüsszelben, amelyen döntenie kell Magyarországnak, hogy támogatja-e az Ukrajnának szánt finanszírozást a közös adósságvállaláson keresztül, illetve támogatja-e a globális minimumadó kezdeményezést, és ezzel együtt a magyar helyreállítási terv tagállami jóváhagyása is terítékre kerül – írja a Politico reggeli hírlevele. Csak ezután kerül majd sor egy másik ülésen arra a döntésre, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt helyreállítási források felfüggesztése ügyében. Így tehát a koreográfia úgy néz ki, hogy előbb megkérik az árát, aztán adnak majd a tagállamok az EU-pénzes vitáink kapcsán.
A Tanács megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára. A javaslatot a Tanács a mai napon írásbeli eljárás keretében fogadta el, és azt a jövő héten történő esetleges elfogadása céljából benyújtják az Európai Parlamentnek - derül ki az Európai Tanács oldalán megjelent közleményből. Lényegében tehát lehetővé vált, hogy akár Magyarország kihagyásával is hitelt adhasson az EU Ukrajnának.
Még mindig komoly hiányosságokat és gyengeségeket lát az Európai Bizottság az Integritás Hatóság szabályainál, az ügyészi vizsgálatok bírósági felülvizsgálati folyamatában és a vagyonnyilatkozati rendszer tartalmi elemeinél, ezért december 9-i, pénteki levelében továbbra is azt javasolta a tagállamoknak, hogy vagy 7,5 milliárd eurónyi, vagy akár 11,4 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrást függesszenek fel, illetve tiltsák meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok EU-pénzt kaphassanak – derül ki abból az 5 oldalas levélből, amely a Portfolio birtokába jutott.
Az Európai Bizottság mára elkészíti a magyar kormány által tett közbeszerzési és korrupcióellenes vállalások frissített értékelését, ami megnyithatja az utat az EU-pénzünk a 7,5 milliárd eurónál kisebb felfüggesztése előtt, a döntés akár már a jövő hétfő délutáni uniós tagállami nagyköveti ülésen megszülethet, és így a Tanács reményei szerint a magyar kormány is feladhatja az ellenkezését az ukrajnai támogatási program, illetve a globális minimumadó ügyében – ezt a potenciális alkufolyamatot vázolja diplomaták információira hivatkozva a Politico.
A szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen ellenkezését jelezte Magyarország a kilencedik oroszellenes szankciós csomaggal, illetve az Ukrajna és más országok fegyverellátására szánt uniós alap megduplázásával kapcsolatban – tudta meg a Financial Times. A lap két vezető uniós diplomatát is megszólaltatott név nélkül, akik azt érzékeltették, hogy kezd fogyni a türelem a magyar túszdiplomáciával kapcsolatban, amely az EU-pénzek terén a minél jobb helyzet kizsarolását célozhatja, és egyúttal azt is vázolta, hogy a péntekre várt európai bizottsági helyzetértékelés megnyithatja az utat a patthelyzetből kivezető út előtt.
A globális minimumadó második pillérében a 9%-os magyar társasági adót 15%-ra kellene emelni, ami „magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését” – rögzítette a mai uniós pénzügyminiszteri tanácsülés után kiadott közlemény szerint Varga Mihály.
Varga Mihály a kiszivárgott értesüléssel összhangban azt jelezte az uniós pénzügyminiszterek mai ülésén, hogy Magyarország nem támogatja a közös uniós adósságvállaláson keresztüli ukrajnai finanszírozási programot – derült ki az élőben közvetített pénzügyminiszteri tanácsülésről. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy a magyar jelzést hogyan lehet értelmezni és milyen következményei lehetnek, akár a Magyarországnak járó uniós források ügyében.
Amint azt tegnap délután saját információink alapján előrevetítettük, ma be is következik: nem lesz ma döntés az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén a magyar felzárkóztatási források felfüggesztésének ügyében – írták percekkel ezelőtt névtelen uniós forrásra hivatkozva brüsszeli tudósítók a Twitteren.
A német és a francia kormány, illetve a kelet-közép-európai országok afelé tolják az uniós döntéshozatalt, hogy mérsékeljék az Európai Bizottság által felfüggeszteni javasolt 7,5 milliárd eurónyi kohéziós pénz mértékét, cserébe Magyarország remélhetőleg feladja vétóját az ukrajnai támogatási programmal, illetve a globális minimumadó rendszerrel szemben - derült ki a Politico ma reggeli hírleveléből. Azt is vázolják, amit mi már tegnap délután megírtunk saját információink alapján, hogy ma nem valószínű döntés a pénzügyminiszterek ülésén a négy ügyben.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
A hétvégén is megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság a tagállamokkal arról, hogy mi kerüljön a kilencedik uniós oroszellenes szankciós csomagba, amelyről a tanácsi döntés várhatóan egy héten belül megszületik – tudta meg a Politico.
Percekkel ezelőtt közölte az Európai Tanács sajtószolgálata, hogy az összes tagállam, tehát Magyarország is, jóváhagyta szombaton a 60 dolláros orosz olajársapkára vonatkozó szankciót, így az már hétfőtől hatályba tud lépni. Az oroszok máris elkezdték küldeni a fenyegető üzeneteket, amelyek az olajszállításokat érinthetik akár Magyarország irányába is. Így ez még inkább központi kérdéssé teszi, hogy mi lesz itthon a 480 forintos hatósági üzemanyagárral, miután a napokban már a kormány is jelezte, hogy az csak akkor tud fennmaradni, ha az orosz szállítások zavartalanok maradnak a Barátság kőolajvezetéken keresztül, illetve ha a százhalombattai finomító is zavartalanul tud működni. Utóbbi sajnos egyelőre nem teljesül, az előbbi feltételre pedig éppen a mai EU-s döntés jelenthet kockázatokat. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter éppen az uniós döntés bejelentésekor posztolt, megpróbálva elvenni annak a kellemetlen élét, hogy a magyar kormány is belement az újabb oroszellenes energetikai szankcióba. Fontos tudni, hogy a kormány nem most harcolt ki igazi mentességet, hiszen ez a mostani döntés az EU-n kívüli, tengeri szállítású orosz olajat érinti. Ezzel együtt az is fontos, hogy ha esetleg tényleg leállna a Barátság vezetéken keresztül az orosz olajküldés felénk, akkor egy októberben kiharcolt engedmény alapján lenne lehetőségünk tengeri szállítással orosz olajat venni, amit az Adria vezeték felől juttathatnánk el Százhalombattára. Ezzel is járnának azonban ellátásbiztonsági kockázatok, de Szijjártó Péter nyugtatólag azt hangsúlyozta a friss uniós döntés kapcsán, hogy "sikerült megvédenünk hazánk energiaellátásának biztonságát."
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási programját, de mivel nem ért el kellő haladást a magyar kormány a 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedés eddigi végrehajtásában, ezért 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését is javasolja egyúttal a tagállamokat tömörítő Tanácsnak – hangzott el a Bizottság ma déli sajtótájékoztatóján. A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felfüggesztett felzárkóztatási pénzek pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve a nem felfüggesztett rész csak azután nyílik meg, hogy az uniós alapértékeknek is megfelel Magyarország. A szerdai bejelentések lényegében megegyeznek a Portfolio kedd este részletesen megírt értesüléseivel, amely cikkben azt is bemutattuk, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani: mikor jöhetnek az új EU-pénzek Magyarországra. Ez ugyanis elsődlegesen a magyar kormányon, a bevállalt feltételek teljesítésének minőségén és sebességén múlik, másodlagosan pedig a brüsszeli értékelés tartalmán. Az alábbiakban a mai fontos fejleményeket mutattuk be hírfolyamunkban.
Amennyiben folytatódik a gyors kormányalakítási folyamat Bosznia-Hercegovinában, az Európai Tanács akár már december 15-én tagjelölti státust adhatna a nyugat-balkáni országnak - hangsúlyozta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztos a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziójának (RTRS) szerda reggeli híradójában.
A cseh soros EU-elnökség azt tervezi, hogy megfordítja a négy kulcsfontosságú ügyben a szavazások sorrendjét a pénzügyminiszteri Tanács decemberi ülésén, és így előbb azokat az ügyeket viszi szavazásra, amelyeket eddig blokkolt a magyar kormány (Ukrajna közös adósságvállaláson keresztüli támogatása, illetve globális minimumadó), és ha feladja ezekben a vétóját, csak akkor kerülne sor a magyar helyreállítási program jóváhagyására, illetve a felzárkóztatási programokbeli felfüggesztésekről szóló tanácsi döntésekre – tudta meg a Politico. Mindez éppen a fordítottja annak, mint ami múlt héten kinézett az akkori napirendi pontok sorrendje alapján, igaz amint megírtuk: benne volt a pakliban, hogy a napirend, illetve a szavazási sorrend változik a háttérbeli politikai huzavona miatt.
Miután az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet, tegnap az Európai Unió Tanácsa is véglegesen zöld utat adott a befektetők tájékoztatását segítő kötelezettség bevezetésének. A CSRD részletesebb jelentéstételi követelményeket vezet be a vállalatok környezetre, emberi jogokra és szociális normákra gyakorolt hatásáról, az EU éghajlati céljaival összhangban lévő közös kritériumok alapján. A Bizottság az első szabványcsomagot 2023 júniusáig fogadja el. A fenntarthatósággal kapcsolatos információk gyűjtése az EU-ban működő közel 50 ezer vállalkozásra lesz érvényes, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó mintegy 11 700 vállalattal.
A Tanács hétfőn egyhangú szavazással elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében az Oroszország ellen meghozott korlátozó intézkedések megsértése felkerül az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő „uniós dimenziójú bűncselekmények” listájára.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
